A hála, mi összeköt világodban minden létezővel…

A hála és az érzése mi belőled tör elő,
s múltad hálájaként benned ébredő tér…
S benned ébredő térben
részeid világa,
most már a Te világodként
háládban ébred…
A hála mi összeköt
világodban minden létezővel..
Kik érted,
s Te érettük létezel
örökké folytonosan..
Folytonosságodban háládban
a létezésben és időben,
s az idődben mi most ér..
Minden perced, s órád,
s évek tükröződéseként..
Emlékszel e még,
mikor ébredtél és születtél..
Hálával életedért és hatásodért,
mit most beválthatsz ígéretedként,
Egységben, hálában Önmagadért…
S Teremtőd szól – állj meg és érezz..
Érezd hálában,
s háládban benned szunnyadó
s most ébredő létképességed..
S most állj meg
és hajolj meg magad előtt..
Hálában és békében utad előtt…
Alázatban hajolj,
már nem vagy áldozat..
Mi múltadban volt,
most már felolvadt,
szívgyémántod tükre
fényedben csiszolódott…
Kapcsolódj gyémántod fényéhez
mert Te vagy,
s valóságod tükre belőle s belőled fakad…
Érintsd meg világodat,
s hálád hitben vált és megvált…

szeretettel Gabinak..

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük