Szavak, miben s mi által élsz, s szavaidon túli világodban az érzésed a szív szava – s mit a külső világban keresel, benned él…

Mi benned oldódó térben,
s mi jövőd kulcsa és záloga benned,
a magadban rejlő
s bűntudat mögött rejtőző s megbújó erőd…
Mit használhatsz
teremtésként s teremtésedben,
vagy emlékezve s bűnben élve felejthetsz..
Mi benned, most patakként ömlik,
felszínre törve az esélyben..
Esélyed hited, bizalomban törve előre,
s képed látva,
s érezve vágyban álmodó léted látva…
Szavak, miben s mi által élsz,
s szíved, mi benned élő,
s szóban mégis élettelen
s megfoghatatlan….
Megfoghatatlanul benned érzéseid,
s szavaidon túli világodban
az érzésed a szív szava,
s mit a külső világban keresel, benned él…
S benned élő szereteted szava,
mi szeretetével s születéseddel
benned s veled születik…
S vele születik
új esélyedben a jó sors, mire vágysz,
s a társ, ki mindig veled…
S miben hiszel szíved érzésében,
érdemességed maga…