Mond, mi elől menekülsz ?…
S félelmeidet mi hajtja akkor,
ha magadban elismerve a bűnt
és értékeddel már feloldva,
utad által megtapasztalva létedben
a jó és rossz szerepe által,
beteljesített sorsod mutatójaként
eredő és eredendő nem létező emlék…
Hisz bűnben élve,
félelmeid által, életed a menekülés..
Hisz benned,
s tőled függetlenül is része
és részed világodban az érzés…
Mit feloldva, felolvadhat ítéletedben,
önmagad által megítélve
a belső tükröd fényében érzésed…