Mindenki maga formálja és szinezi képeit, valóságot gyártva és váltva – érzései szövetébe bele írva jövőjét…

Minden rendben lesz veled és benned,
ha tartod a kapcsolatot önmagaddal
és önmagadban teszed hitben…
Mert megmozdul inmár ember s élet,
s ha menni kell, döntésed a kényszer..
Mi két irányból mutatja
mi helyes és helytelen,
s magad teszed jóvá mindazt
mi benned eredet s eredő félelem,
Sejtjeidben különböző információkban utazol
s valóságot válthatsz,
s eldöntheted mi a lényeg
számodra e világban…
Mi az az érték
miért érdemes élni s maradni,
vagy félelmedet élve
egy másik világban ragadni..
A valóságok szétválnak
s ki – ki döntésében választ,
érzése, mely beteljesítő pecsétjét
rányomja sorsára..
Valószerűtlen s valós,
mi az mi eldönti ?..
Azonosulásodban választ,
s válthatsz, ha úgy érzed….
Szerencse csillaga
mi beragyoghatja hited,
s újjászületik benned minden
mi majd magodból kikelhet…
Új látás, új érzés,
új érzékelés hitedben,
s hited erejéből felkelő nap
s fényed erőben…
S egy új valóságban ébredsz
s élhetsz,
mi már múltad értékeiből épül
s épít,
mégis maga mögött hagyva a múltját
s a régit…
Mi már nem működteti
a transzcendens világot,
s a múlt hamvaiból
új látensként kibomló valóságot..
Gyermekeim!
Az új kor beköszönhet inmár,
hiszen minden feltétel adott..
S a leköszönő kor,
mi a múlttal együtt futó lehetősége
a jövőnek…
Az értéked szülte képviselte képesség,
– a képed maga…
Mindenki maga formálja és szinezi képeit
valóságot gyártva és váltva,
érzései szövetébe bele írva jövőjét…
Fényében sötétségét elfogadva,
semleges terében járva
és várva jövőjét,
a jövő nemzedékének példát mutatva…
Mi beköszönő korban várja,
a tétlen képek sokasága…
Valójában szívterében járva
és odakint valóságot látva,
ezeket a valóság kockákat beintegrálva…
Mindenki magában járva
járja döntéseiből fakadó lehetőségét..
Az utak, egymásra vetülő képkockák,
amik valójában álló képek benned…
Mit a szíved vetít
a saját diasorozatod
és gondolatként mozgatod…
S mozogsz az időben
tudati útként múltként a jövőben
és a jövődben vártként
hiszen visszafelé haladsz már,
s amit már létrehoztál
most abban jársz…
Végtelen sok valóságot már létrehozva
ugrálsz és váltasz,
mint az Egy része s az egész értéke…
Most írod jóvá,
mit már tudsz de még nem látsz,
csak láttatsz…
S ha majd ősszeért benned jövő és múlt,
megáll az idő
és jelenné válik minden tétnélkül…
Hangod hív – szólj általa,
s éld mi megadatott – általa és általad…

Avatar

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük