Nem vagy egyedül, s mégis kint keresed azt mi benned érző és igaz….

Az érzések – és az érzéseid..
Vajon, mit jelentenek neked?..
Mit jeleznek,
s mit kérdőjeleznek meg benned?…
Vajon hol van az a határ
ahol magadat érzed,
és hol van minden más teremtésed
érzésben, szerepben és szereplőid által…
Az az érzés ami Te vagy
önmagad áramlásában,
egy óceán az óceánban…
S színeidben végtelen fény mi rád vetül,
s óceánodból érezve szivárványhíd…
Az összes szín, mi belőled ered..
Az összes érzés, mi benne rezeg..
Végtelenségedben meg kell látnod,
ki barátként, társadként belső párod..
Ki belőled ered és benned él,
belőled szól s veled érez és él..
Nem vagy egyedül…
S mégis kint keresed azt,
mi benned érző és igaz…
Forrásként, benned szól mindig,
s önmagad tükörképeként szólít…
S mi benne és benned
Egy érzésbe olvadva irányít,
az az ismeret mi túlmutat az emberin..
S valódi önmagadra,
a minőségedre világít..
Ez az az érzés,
amit keresel mindenben és mindenkiben..
S Te vagy,
ha valójában érzed magad…

Szeretettel Juditnak..

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük