Szeretetre, szerelemre vágyva, s önmagadat kizárva építetted azt, mi romba dőlt…

Minden mire vágysz, teljesül..
Ha belátsz
és belelátsz önmagadba…
S önmagadat kézenfogva születik meg
a kapcsolat, mire vágysz..
S kint tükröződik formaként a világ…
Mi érzéseidben a kapcsolatod,
s miből kirekesztetted önmagad..
Szeretetre, szerelemre vágyva,
önmagadat kizárva építetted azt,
mi romba dőlt…
Hisz alapod nélkül nincs jövendő,
csak múlt…
S a hiány, mi megtanított erre…
Most szíveddel építsd fel,
oltárként a szerelmet…
Szívedből elfogadásban önmagad,
mi képes kiváltani jó sorsodat…
S a múlt, mi benned jövővé válik,
szíved képében formálódik…
Az anya, a nő, a szerető..
Minden, egy minőségben..
Benned értékelődött értéke,
az illúzióidat elengedve…
A Hold minősége…
Fogadj be mindent,
s majd újjászületik belőled..
S ha életet adtál neki,
hagyd, hogy szabadon éljen…

Szeretettel Csillának…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük