Megvilágosodás – s kontrollod, mi már nem kontrollálható érzés…

Megvilágosodás – s kontrollod,
mi már nem kontrollálható érzés..
Hitben és fényben lévő képed,
s benne létező világodban
érted születik minden…
S már messzi Univerzum
és szív dobbanás most benned,
s benne izzik tudás és idő,
s kép – mi belőled forrás
s forrásból születő új világ..
Teremtő teremtésként,
Istenségként formál szíved..
Szívedben Léted e kép,
s benned múlt – jelen – jövő…
Összeér az idő út és táj kép
s múltban a szép remény…
S lángként égő rész,
részbe Te létezvén a rózsa…
Szíved piramisában futva,
az idő alagútján átérve a Mostba..
Ahol az idő megszűnik,
s a realitásod elveszíti fonalát…
A teljesség érzésében
és a beteljesülés hullámában
ott, hol ítélet már nem döntő bíró,
se rajtad, se máson, se máshol…
Ott, hol szavak helyett
a szeretet áramlik…
S a szeretetben áramolva
színeid Te hozod létre…
Rezgésedben hangként,
s formaként képed belőled áramlik…
Minden kép Te vagy..
S ez a másvilág,
a Te mennyországod tükrében..
Forrásodban látva arcod,
s valóságod tükrödként..
S tükörképed – belőled pulzáló fényed,
univerzumok szívében nyílik…
Halál és élet körforgását megjárva,
újjászületésed kapujában állva…
Többé már nem egyként,
csak pároddal járva…
Szíved börtönét
félelem nélkül kitárva,
s félelmek nélkül haladva…
Ami múlt, most köszönt téged,
s múltban jövőként ébred benned…
S szerelemmel haladva a forrásba,
szíved börtönét most kitárva
éled újra szerelem benned..
S újjászületett részeiddel
az új jövőd éled..
Fogadd el,
hisz a jövő(d) benned zajlik…
S tőled függ,
mit élsz majd velük..

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük