Ne keresd a múltad igazságát a Jelen igazságában – a múlt igazsága, paradoxonja a Jelen pillanat igazságának…

Nincs rossz élet,
csak az élet rossz megközelítésében
látod önmagad..
A tükröt – s a világot,
mi belőled születik hitedben..
S hitedből, mi maga az Isteni ítélet,
önmagadban, önmagad felett,
s önmagad feletti erő….
Minden pillanatnak,
megvan a maga igazsága…
S az igazság mindig változik,
mint maga a léted…
S a változó valóságodban
az igazság kergetésében,
nem figyelsz magára az életedre…
S a pillanatra, mi igazságodat
s az igazságokat szüli..
S így láthatsz mindig mindent másképp,
szabadon s végtelenül
a pillanatok tükreként…
A pillanat
megfoghatatlanul hullámzó,
s ez a szabad döntésed..
S akaratként Isteni tervedben
a megfogható,
megfoghatatlan útként, tervben,
Lélek idő s az igazság…
S az igazsága, maga a változás,
s a változó idő…
S az időben,
a végtelen pillanatok megfoghatatlanul,
ha nem figyelsz, hiábavaló igazságként,
tétlenül s tétlenségben…
Ne keresd a múltad igazságát
a Jelen igazságában…
A múlt igazsága paradoxonja
a Jelen pillanat igazságának…
S ebben a paradoxonban, végtelenül,
a pillanatban érzékelt idő…
s végtelen tér résekben
az átszűrődő fény..
Az elképzelésed szülte kép,
a változás igazsága…
A pillanataid változásából
és igazságaiból megszülve önmagad..
S emléked,
a megfogott igazságod pillanata…
A megfogott igazság a pillanatban,
a pillanat igazságában megfogva
a múlt értéke..
A múlt érzésében a kiragadott kép,
érzéseidben a pillanat
s a változásod érzésként…
A pillanat szülte változásod
időként megfogva emléked,
egymásra vetülő pillanatok igazságaként..
A pillanatban,
igazságodban kiragadva
emlékként, érzésként…
Érzésként, a pillanat érzésében..
Érzéseidben élve a múlt pillanatai,
villanásokban, a múltban élve…

2014. MÁRCIUS. 11.

Avatar

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük