Az utad…

Az utad…
S mikor indultál
fénnyel teli s szép volt,
harmóniában a teremtéssel és a Teremtővel,
de nem tudtad – nem tudhattad
milyen másnak is lenni…
S ekkor történt s életre keltél
mit így hívtok csak emberség…
S később mikor játszottatok
s hatalmi harcaitokat megvívtátok
tapasztaltatok jó és rossz között mi a különbség,
s mi a között igazából igazságod..
S magja mindig képviselt
az ember ki nem azt tette veled…
Most hogy e korban az életet választottad
rakd le emberséged – emberi oldalad..
S ha léted s fényed győzöd meg
a csúf álarcnak mennie kell..
Elősejlik bú és báj
s általa a valóság
régi szerep megszoktad,
s valóságod általad..
Ha a játék végett ért
fényt s boldogságot ígértél,
s tél mi beköszönt s Te éled
s mást mond mit a szíved..
S éled valóságod általa s valódiságod bánata
melyhez ragaszkodsz s nem engeded,
s szép szó mi nem teljes…
S a jutalom mi neked jár
a Lélek igaz s igazi szabadsága…
Szóltunk szeretünk – A JELENLÉT

2011. 07. 01.

Avatar

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük