Ha hallod a lelked szavát – azt súgja Ébredj,
ébredj fel abból az álomból
mit ébren létben meg nem álmodhattál volna…
S mert szereped bezárt
Te megtanultad érette mind azt mit csatád,
magaddal vívva a külső tényezők ellenében is…
Utadba zárt s Most itt az idő
a végállapota létednek honnan indultál…
Most örülj hogy ébredhetsz
és elengedheted játszmarendszered,
melyben bábként szemlélted saját játékod által múltad…
Légy biztos benne, hogy minden megtörtént már
mi múltad által a tapasztalásba zárt…
Mit gondolsz most magadról – mit sem számít
az egész értékében szemlélve ön képedet
mely valódi értékké érve benned
megszülethet most…
Ráébredve arra ki valójában Te vagy
és utad által a gondolat mi most meghatároz
és veled ébredhet Lélek részeiddel élve…
Egy más világban ébredve a játékod és érzése
miért a színdarabod elindult
most valódi célod által igazi teremtésed..
Az általad elvárt dolgok és érzése
az ami megindíthatja azt a hullámot
mit teremtésnek hívva benned születik meg az amire vágysz..
A külső világban megjelenő álom kép
mi valóságos képpé érve a diszonanciális eredményed…
Frekvencionális eredménye
létezésednek abból a fókuszból,
mi valóságos világod által – tükör ..
Az emberiség szívében születő érzés
hamarosan már nem kérdés benned s bennetek,
hanem az érzés – a teljesség az egység…
Mi mindenkit már új világában ébreszt
hívó hangja – mi saját nyelved érzésében
a teljességig eljutó gondolati utad
meghatározhatatlan számotokra ismeretlen érzése…
Ki a szavak emberi világában ébredő
most már érzésként élő létező egység…
Egységben harmónia….