A Föld születése – a Létezés Jelenléte….

Szabadságod szárnyán virágzó rét..
Jelened szabadságában virágzó
s virágba boruló magként,
egy új könyv nyílik ki előtted…
A Föld születése – a Létezés Jelenléte..
Mi belőled – létezésedből,
s létezésedtől tápláló forrásodból
és benned születő képi valóságodból
nyeri valóságát..
S álmodó korszakaiban tapasztalását..
Magként, benned élő információk,
s világodon túli szabadságod..
Mit összekovácsolva lelked,
most képben látható
és hallható számodra..
A felejtésen túli valóságodban,
a Most Jelenlétében,
a teljesség megértéséből szólva….
Vajon hol kezdődött mindez,
s hova tart a létezés.?…
A Létezés Jelenlétéből,
létezésed Jelenléte szólított..
Innen indulsz és ide érkezel,
a születés és a halál kapuján keresztül
álmodó világodból, honnan érkeztél..
A falon túli létező életed
a mindenségeden túli értelemben,
a tudati részek játéka által
létrehozva most..
Magad képviselte értelmedben szólva,
miben áramlasz folytonosságodban..
Minden létező,
ebben a tudati Jelenlétben mosódik össze..
S fényben áradó hullámokban rezeg
érzései információjában…
A mi világunk – és a Te világod,
kohéziós hullámokban áradó térben
az idő görbülete..
Szinapszisokon túl a naprendszeredben..
S a naprendszereden túli világokban,
a saját maguk által létre hozott
törvények alapján…
Szingularitásban önmagadban..
S a valóság képed
önmagad által létrehozva,
s élve világod törvényeit….
Ezek a törvények,
állandó változásban
a szingularitásban módosulnak
és küszöbölődnek ki…
A hullámzó Lét valósága..
Szíved központjából indul minden,
mi világodba érkezik..
S Te választasz, képi valóságodban,
s történetben futtatva
érzéseid gyarapításáért..
Rólad szólva,
mi benned megmozdulhat
és életed filmjeként benne élsz,
s álmodod történeted…
Hangoló hullámként
rezeg benned minden..
Mi múlt időben létezett,
benned élő őstörténet..
Tapasztalati időben futó képed ez..
A valóságokban,
a képed egymásra vetülve képkockaként,
képkockákban álló vetületei az álmodó létezésednek..
S ébredésedben váltó Jelenlétednek,
mit most tapasztalsz..
A tapasztalati utad
és az ébredő léted összeérve,
fizikai szinten is elinduló
valós történelmed…
Örvényben forgó részeid,
az idő örvényében érző részeid,
tapasztalati utad szereplői..
Mik benned kohéziójukban kapcsolódva
dinamikus ébredésed..
S tét nélküli Jelened kulcsa..
Ha Eggyé válsz
képedben vált múltad,
minden lélegző lélek..
S a fókuszodban váltó valóságok
hullámaiban létező minden…
Mi valós történelmed,
elképzeléseden túli
teremtésed története…
Gyémánt tükörként,
a benned rezgő létben váltó
múlt jelen s jövő…
S jövőd tükre,
így mutatja önmagát benned…
Tapasztalásod kódolt végpontjai,
holografikus képekben
hologramokban tárolva..
Tapasztalati információidban,
a legjobb valóságodban megírva…
Itt az idő amire vártál,
s felkészültél immár…
Múltadból lett jelenedben,
utóneved tükrözi jelened múltját…
S részedben járva téged,
s múltad jövőd paradoxonjában…
Hogyan érzékelsz?…
Benned a különböző végpontok
információjában kódolt üzeneteid,
a szinapszisaidon túl..
Sejtmembránjaidban elinduló
idegi ingerület,
mely az érző idegpályáidon keresztül
mint hullámfrekvencia,
a mozgató idegpályáidon keresztül
benned elindítja képes érzékelésedet…
Ezek az idegpályáid
rendeződnek most át benned,
szinkronban látva és hallva jövődet…
S ha belépsz e világ kapuján,
valóság érzékelésed kitágul..
S kitáguló tudati holonjaidból
képben jövőd vár ősként és jövőként…
Mi valós, s mi valószerűtlen,
s valószerűtlenül messzi
a logikus elmének…
Hisz ő a saját realitásában,
határozza meg realitása törvényeit..
S a törvénye által
bekorlátozza világát és valóságát..
Világi szabályai szerint élve valóságát,
realitása foglyaként, következményei szigetén..
Elzárva magát,
a lehetőségei végtelen tárházától..
Alkotó szabadságod,
bebörtönözve magad nem éled…
Szavak tükrében értelmezed realitásod,
s értelmed szavát nem érzed s nem éled…
Minden mi szavaidon túli
és értelmezésedben szűröd,
a valóság általad még nem értelmezett,
realitásodon és elképzeléseden túli világa…
S ezek a források,
most összeérve benned kiáradnak…
S értelmükben szólva,
érzésedben táplálva fordítanak..
Segítenek utadon feladatodban
az írásban és az emelkedésben…
A láthatatlan világ,
s küszöböd őre Jézus…
Ki szívében őrzi
népében feltámadó emlékezetét..
S lángban és fényben
megalkotta világát,
mindennapjaid alkotta valóságát…
S ki hitben élsz,
benned világa feltárulhat
immár összeérve szívben
szívével szíved világa..
S feltáruló dimenzióid
tudati holonjaid fellegvárába,
a Most Jelenlétében szóló tudat…
Nincs időd és nincs gondolat..
Mi tapasztalásként
marasztalásra bírna,
s álmodhoz kapcsolna…
Ébren és éberen,
figyelmed tudatoddal szívben összeér..
S táruló dimenzióidba képed elkísér,
mit bent látsz és kint figyelsz
fizikai valóságodban maradva..
S mégis más dimenziókban utazva
lelked vezetésével..
S ezt az utat teszed meg
halálod után is,
s itt létezel születésedig…
Minden, mi valaha létezett,
benned rezeg..
S minden(ben), mi valaha létezett,
benne rezegsz…
Ez az a végtelen intelligencia,
mi jelen létedben
megszólított téged,
s mi a Létezés intelligenciája…
Ebből fakadnak a csillagok..
Ebből az intelligenciából fakadnak
azok az univerzumok is,
amik körül vesznek…
Mindegyik univerzum saját naprendszerével,
s végtelen sok fénymátrixban
kapcsolja össze a létezést…
Ez a fénymátrix,
hullámzó és intelligens fény
amely frekvenciákban válik szét…
A frekvencia határozza meg,
a különböző szférák által meghatározott
szintek szerinti elrendeződését…
Leképezhetően alakuló paraméterei szerint,
itt a fizikai világodban is megjelenik..
A megjelenő szint és frekvencia,
az általad leírt
tudati dimenzió felépítése…
Benned zajló kapcsolódással,
a világok összeérve benned kapcsolódnak…
Ezek az univerzumok,
egy időben léteznek
az idő nélküli jelenben,
de a Te fizikai szintedhez képest,
nem a Te idődben…
A jelen időd –
így a fény idő jelenének a paradoxonja,
s érzékelésed (mégis) időben megírva…
S mert nincs gondolat, nincs idő,
hisz gondolatod maga az időd…
A Létezés – egy érzésbe olvadó
végtelen dobbanásban és pulzálásban
lélegző teremtő…
S Te – a saját magad választotta
színpadodon játszod
intelligenciád végtelen történetét..
Itt a fizikai szinten,
gondolati és tapasztalati utad által
létrehozva képeid….
Az időképek vetületei által
létrehozott adat hologram,
egy időben történő
mégis merkabádban felolvadó
és szétváló jelen idő..
Mit Te jelennek gondolsz,
csak a gondolatod által
kivetített pillanat álló képe..
Gondolatként kivetülő idő,
s gondolataid végtelen
mozgó diájában utazó önmagad…
A különböző idő fraktálok és az eseményeid,
végtelen, időben mozgó valóságot teremtve,
belőled és gondolataid által létrejövő
univerzum valósághalmaz…
Minden egyes valóság univerzum
átfedésben van egymással,
egy térben görbülő időben…
S a valóság halmazpontok vetületeiben
születik meg az a naprendszer,
miben a saját teremtéseidben létezel…
Szingularitásban az idővel(ben)
és önmagaddal egyszerre
létezel az időben..
A Föld szintézisben mozgó tudata,
a belső irány
és a felhasznált belső energia
mozgatja létedet..
S az irányt,
mi mindenkiben emelkedését szüli
a fizikai szinten is,
s a belső létben…
A világodban megmozduló érzések
energetikai lenyomatában létező
képek világában élsz..
A képek világában….
A képeid – miket Te színezel
érzéseid árnyalatával,
sejtmembránjaidon áthaladó
ingerek formájában…
Sejtmembránjaidon áthaladó
idegi ingerületek formájában
létrejövő képessége világodnak…
S valóságodat így írod,
önmagad tükrözve
magadból formálta képed …
Maga a teremtés – végtelen élő láncként,
energetikai lenyomatként benned
a Földdel érző s a Föld által létező
sejtstruktúrádban tárolva, eredeted…
S a különbözőképpen megformált
valóságodban létezve és érezve léted,
szinapszisaidban létre hozott
idővallumokban élve mindazt,
mi már megtörtént…
Nincsen senki és semmi,
rajtad kívül álló dolgok…
Gondolataid
és érzésed által létrehozott
képek világában létezik mindenki…
Kiben szereplőid
és szerepeid szerint választasz..
Behívva szereplőid,
tapasztalati utad megírva…
Mit Te valóságnak érzékelsz,
csak emlékeid lenyomatában
megjelenő képek vetületeiben,
s egymásra vetülő valóságok összjátékában
az emberiség játéka…
A fizikai létezés képe és érzése…
Az alkotás varázsa,
s a belőled születő képed…
Szívhullámok és hullámzások
szíved belső folyosóján…
Az alagútban,
a labirintusodban maradt emlékek
és érzések a múltban ragadva,
s a múlt illúziójában élve…
S ez is Te vagy – s benned Egységed..
Egységet teremtve,
a múltból jelenné válva..
Holografikus,
térben megmozduló idősíkok
vetületében mozgó tudati részek…
A létezés Jelenlétében –
minden áramló folytonosságában,
a mag általi információ(i)ban sugározza
a belőle áradó képben kivetülő valóságot…
Így kapcsolja össze az összes létező síkot,
egy időben végtelenített érzés által
megformált képben..
Ezek a valóság univerzumok,
s így létezik önmaga által teremtve
és teremtődve minden,
mi világodban s világodból elindul…
Fényfrekvenciák által elválasztott
szintekben(en) megmozduló
tudati síkokban,
a leképezhető, fizikai szintre lehozható,
információban megmozduló tudati források…
Ezek a források
más más valóságot teremtve,
benned áramlanak most….
Új valóságokat teremtve
alkotod meg jövőd forrásait…
Időben végtelenített
Jelene ez a létezésednek..
A Létezésnek….