A Szeretet az az érzés,
ami összemosódik a másikkal…
Mégis önállóan,
szabadon képviseli önmagát..
S abban a pontban amikor kiteljesedik,
maga az egész, az igazi, a forrás …
Ez az a tükör, az az energia frekvencia,
mi létünktől bennünk rezeg..
S mi áramoltatjuk szabadságában, igazságában…
A szív dobbanása
mi emlékeztet annak ütemére,
mi valaha a teljesség érzése volt..
Tágulj s zuhanj,
mint szíved dobbanása..
Mint emlékezet éled Léted …
A szeretet az,
mikor hagyod hogy a Lelked érezzen..
Kizárva férfi, női,
emberi oldaladat..
Csak az érzés esszenciája s Te magad…
Ezt az érzést megteheted egyedül..
De csatlakozhatsz is,
hogy fényével a rajtad folyó energiatükör
sokszorozódjon arra,
amerre figyelmedet fordítod…
Ez a Ti döntésetek, a szabad akarat..
Szabadon adva és kapva,
mégis korlátok nélkül…
Szépség és harmónia,
mit mindannyian kerestek..
Sokszor hiába,
mert ez olyan mint a szabadság..
Az adott pontban rezeg,
s az állandóság elveszi valóságát
s a valóságosságát …
Ne keresd, éld …
Éld meg,
s hagyd hogy jöjjön a következő hullám…
Akkor ugorj – és éld újra…
2011. 04. 19.