Szíved dallamában árnyak
és valóságok árnyékában karácsonyi táj…
Képedben, tükröződő önvalódként,
a báj s képed a vágy…
Mi az, mi marasztal képedben…
S miért indultál ?…
Hogy megértsd a lényegét,
Angyali gyermekként, emberbőrbe bújva szerepedért…
S most ráeszmélve játékod fényében,
vágyad valódi értéked – TELJESSÉGED…
Szeretettel Grétának…
