Lelkem szépségem bennem,
miben kincseimet őrzöm…
S magam választhatok belőle,
mi szívemből tükröz
értéket szépséget..
Tükrödben ha meglátod
valójában színeid – érzéseid,
mik a valódi arcodat felfedik..
S önmagadra ébredve
kibomlik szereteted kulcsa
mi nyitja szíved ajtaját,
s ha belépsz, ismerős minden mit bejársz..
Világodat csak Te láthatod,
és érzése önmagad
mi bizonyosságodból szüli a dolgokat,
ha megszületik szereteted képében önmagad…
Érzéseidben járva gondolat nélkül,
szíved terében meglátva a Nőt
aki vagy érzésként, teljesként…
A minőségben elképzeléseid nélkül
megálmodva a képed, mi maga a vágy,
s ez a vágy az, ami a külső világban is
megjelenhet belőled inmár…
Szeretettel Alíznak…