A menyét és a kígyó…

Egy nap, a menyét éppen szokásos élelemszerző körútján volt,
mikor találkozott a kígyóval, egy fa előtt.
A kígyó vágyakozva nézte a fán levő galambfészket,
amelybe nemrég kakukk rakta tojásait.
A menyét és a kígyó is ügyes vadász hírében álltak,
a menyét gyorsabb, a kígyó erősebb volt.
A menyét ravaszul hunyorított és azt mondta a kígyónak:
– Hallod – e! Látom egy vacsorára pályázunk.
Mi lenne ha versenyeznénk?
Aki előbb felér a fára, azé legyen a préda!
A kígyó beleegyezett,
mert lassabb volt ugyan, de tudta,
aki türelmes, annak a dolgok mindig helybe jönnek.
Neki is indultak.
Mikor a menyét már majdnem fölért,
a másik még félúton sem járt.
Látta ezt a kígyó és így szólt a menyéthez:
– Új versenyt ajánlok!
Aki előbb ér le a földre,
az holnap is megvendégeli a másikat vacsorára!
A menyét már éppen falatozott a tojásokból
és magabiztosan mondta: – Vedd úgy hogy máris vesztettél!
– azzal az ételtől elnehezülve,
komótosan elindult lefelé a fáról.
A kígyó sem sietett,
bár még így is úgy látszott, hogy a menyét ér le előbb.
Mivel a fejében már a másnapi ennivaló járt,
mohón és figyelmetlenül mászott lefelé.
Az utolsó arasznyi távolságon azonban,
kígyó farkát kellett átugrania.
Már éppen ugrott, mikor a kígyó hirtelen elkapta,
a lelassult menyétet.
– Na most én nyertem!
Holnapra pedig te leszel a vacsora!
– sziszegte a kígyó, és azzal lenyelte a menyétet.
Azóta tartja a mondás, hogy aki rablóval üzletel,
előbb-utóbb maga is zsákmány lesz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük