A pap és a pók..

Valamikor régen élt egy pap,
igen szorgos és jóravaló volt.
Mikor elkezdte a szentbeszédet
rögtön tele lett a templom.
Sok embert jó útra térített,
ezért aztán az isten majma igen megharagudott rá
és ellopta a pap hitét.
Na, lett is nagy csodálkozás, mikor híre ment,
hogy a derék csuhás bizony nem prédikál többet.
Ott gubbasztott a templom sarkában naphosszat
és csak a sarokban levő pókhálóhoz beszélt.
Így ment egy ideig, míg egyszer aztán elaludt.
Álmában aztán megjelent egy pók, és kérdezte tőle:
– Te csuhás, mondd csak, miért rontod a levegőt itt nekem?
Mióta itt búslakodsz, a legyek sem mernek idejönni!
Ha ez így megy tovább,
előbb utóbb felkopik az állam miattad,
folytatta mérgesen a pókocska.
A pap erre így sopánkodott:
– Hát én aztán előbb elpatkolok mint te,
mert elhagyott a hitem
és anélkül egy fabatkát sem ér az életem.
Biztosan magam leszek a következő a kaszás listáján.
A pók legyintett két lábával és ezt mondta neki:
– No hiszen, mit tudsz te!
Az én hálóm a világ négy szeglete,
fonalamon az idő feszül, én pedig maga vagyok a halál.
Ha itt lenne az időd, akkor én biztos tudnék róla.
A pap elcsodálkozott:
– Bocsáss meg !
nem tudtam hogy te ilyen hatalommal bírsz.
Talán bizony segíteni is tudnál rajtam? – kérdezte a pap.
A pók kihúzta magát hálója közepén és ezt mondta:
– Bizony hogy tudok!
Mert tudd meg hogy senki,
nem veszíti el ok nélkül a hitét,
ráadásul éppen láttam hogy a tiedet
bizony a perselybe rejtették.
Ha azt kinyitod, megleled amit keresel.
Remélem, te csuhás, nem feledkezel majd meg rólam.
Most pedig ideje felkelned!
Erre a pap egy szempillantás alatt fölébredt álmából.
Egy ideig vakargatta csak a fejét,
majd a perselyhez lépve megrázta azt.
Nem volt abban semmi, csak egy mustármag.
De abban a minutában, ahogy rápillantott,
egyből visszatért a hite.
Mert mindenki tudja, a mustármag az élet,
a legnagyobb hit pedig az életből jön.
A pap ezután a kis pókot és a hálóját
mindíg nagy becsben tartotta,
és néhanapján mosolyogva rá is kacsintott.
A mustármagot emlékeztetőül kirakta a persely tetejére.
Aki nem hiszi, járjon utána.

Avatar

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük