Beszélgetés a hiányról, döntésről és nem döntésről – az érzések tükrében…

– (Ajala) – Afrál szeretne Auoleonhoz szólni..
azt mondja, nagyon sokat fogsz utazni…

– (Auoleon) – Fizikailag – vagy álmomban?…

– (Ajala) – Mindkettő…
belső utazás is..
A Te életedben most az utazás jött el,
neked ez lesz a fordulópont,
de mi is fordulópont előtt állunk
és az összhangot kell
eközben megkeresnünk magunkban…
Az utazásban ami fontos az a szabadság..
Azt mondja – éld meg
és minden értéket adj tovább..

– (Auoleon) – Átadni, hogyan ?…

– (Ajala) – Ezek emberi kérdések…
nem mindegy?
Egyszerűen a sorsod hozza majd..
Kinek, mikor, hogyan,
az a lényeg hogy add át..
Anthjaseynek döntenie kell..
Bármi jó,
de helyetted nem fog dönteni senki..
Bárhogy döntesz tud,
ha nem fejlődöd meg
mindig az lesz benned,
miért nem úgy döntöttem..
Mindig az fog hiányozni,
amit nem döntöttél..
Most per pillanat, itt tartasz,
bármilyen döntést hoznál
azt mondanád késöbb,
– miért nem úgy döntöttem..

– (Anthjasey) – Akkor, most mi a bölcs rálátás…

– (Ajala) – Pont azt mondják, döntsél…
Neked ezt kell megtanulnod…
Döntsél, vállald érte a felelősséget…
Fogadd el a döntésedet,
mert Te választottad…
A Te sors fordulód, erről szól…

– (Anthjasey) – Azt érzem,
hogy nagyon sok lehetőségem van,
de nem tudok dönteni közöttük..
Pedig amikor kimondom
ott van kézzelfoghatóan..

– (Ajala) – Mert mindig mást akarsz…
Mindig az hiányzik, ami nincs,
amit éppen nem döntöttél,
így, mindig a hiány a vége…
Per pillanat jó,
de utána megjelenik valami, ami a hiányhoz vezet..
Hozzál egy döntést
de utána ne gondolj arra – hogy mi lett volna ha..
Tudatosítsd magadban hogy így döntöttem…
Ezt választottam
és ez miért jó nekem..
Ne azt, miért rossz hogy így döntöttél
és egy másik döntéssel biztosan jobb lenne..
A Te megközelítésed az,
hogy milyen lehetett volna,
ha nem így döntök..
Akkor, mennyivel jobb lett volna,
és így mindig rossz érzést okozol magadnak..
Arra kellene fókuszálnod – Én így döntöttem,
milyen jó, hogy így döntöttem,
milyen jó, hogy ezt választottam…
Ne úgy nézd, hogy mi lett volna – ha,
ha, másképp döntöttem volna,
ha, arra mentem volna,
ha, úgy lett volna…
Ez visza húz téged
és belepörögsz a hiábavalóságba..

– (Anthjasey) – Igen…
Így mindig vissza esek oda, ahonnan elindultam…
ezt az ismétlődést érzem a végtelenségig magamban…

– (Ajala) – Igen..
így újra írod a múltat…

– (Zoryanh) – Jól érzem,
az önértékelését húzza ki maga alól..?
attól zuhan vissza?…

– (Ajala) – Nem, ez nem önértékelés,
ez döntés..

– (Zoryanh) – Ha megkérdőjelezem a saját döntésemet,
ha arra vágyom, ahogy nem döntöttem,
az azt jelenti, hogy kevés vagyok magamnak…
ez pontosan az önértékelés,
ez azt jelenti…
Ezt most nem értem, miért ne volna az..
A személyiség szintről beszélek…
Az így kellett volna, úgy kellett volna,
az pontosan az önértékelés…

– (Auoleon) – Miért kételkedsz a saját döntésedben..?
Dönts – éld és pont…
ilyen egyszerű..

– (Ajala) – Így van, de most nem ezt csinálja…
Amit érzek, az nem az önérték,
hanem a hiány amire épül …
Az önérték az a bizalom…
A hiányt érzem nála,
az Én nézőpontomból így látom…
Önérték egyenlő bízom magamban…
Neki hiányzik valami,
döntenie kellene,
de ő a hiányból/ a hiány miatt hoz döntést..
Vagy nem hozza meg a döntést
mert fél a veszteségtől..
Mindig mást akar,
mert nem tudja mi is az,
ami betöltené ezt a hiányt…

– (Auoleon)- Mit érzel?…

– (Anthjasey) – Szomorú vagyok…

– (Auoleon) – Mi van a szomorúságod mögött?…

– (Anthjasey) – A hiány..

– (Auoleon) – Miből fakad a hiány?…

– (Anthjasey) – Hogy egy helyben állok…

– (Auoleon) – Ok..
Egy helyben állsz, zéró pont…
Onnan nézel körbe..
Mi a hiány? ..
Mi hiányzik?…

– (Anthjasy) – Egy változási hullám…

– (Auoleon) – Bármerre nézhetsz..
amerre csak akarsz…
Ha akarod a változási hullámot nézed,
vagy egy másik valóságot, bármit…
Középpontból bármit láthatsz,
mégis a hiányra fókuszálsz,
mégis a hiányt érzed…
miért…?
Minek a hiánya …?
fogalmazd meg..

– (Anthjasey) – Olyan érzés,
mintha nem hinném el hogy ez csak rajtam múlik…
Mintha valamilyen külső segítség
tudna nekem ebben asszisztálni..
Olyan érzés,
mintha nem csak rajtam múlna ez az egész..
Lenne a sors, egy külső mankó,
egy segítség aki a hónom alá nyúl,
aki segít dönteni,
hogy végre változás történjen…

– (Auoleon) – Ki vagy te?…
Csukd be a szemed – ki vagy te?

– (Anthjasey) – A térben csücsülök, ott lebegek,
és ott van minden körülöttem…
Nincs test és mindent látok..

-(Auoleon) – Ki mondja azt, hogy hiányzik valami?…

– (Anthjasey) – Egy érzés, ott a térben..

– (Auoleon) – Kié az az érzés?…

– (Anthjasey) – Nincs tulájdonos..
A megfigyelő ott az figyeli…

– (Auoleon) – Te ki vagy?..

– (Anthjasey) – A tér..
egy darabja..

– (Auoleon) – Van érzése a térnek?…

– (Anthjasey) – Minden benne van..
nincs külön..
mégis, valami miatt nincs összhang..

– (Auoleon) – Te, egy fókuszált érzésről beszélsz,
de ha Te minden vagy..
Keresd meg légyszi
kihez tartozik az érzés..
Te látod, az érzést,
felfogod, az érzést..
benned van, az érzés,
de mégis az érzéssel azonosulsz..!?

– (Anthjasey) – Előjött a minta,
és most már nem látom…
úgy érzem, el tudom engedni..

– (Auoleon) – Látod, kimondod hogy minta…
de Te, nem a minta vagy…
pl. ez olyan mint a kéz…
látod a kezedet,
de a kezed nem lát téged..
Csak a fókuszt változtasd meg,
ne az érzésből nézz,
dönts abból a középpontból,
ahonnan így dönthetsz…

– (Antjasey) – Ez azért zavarba ejtő,
hogy bármit dönthetek…
Megáll a tudományom a bőség zavarától..
ez engem lefagyaszt..
pl. mint amikor bemész egy áruházba
és mindent szabadon tehetsz,
mindent megvehetsz és mindent megtehetsz…
Számomra ez sokkal nehezebb,
a lehetőségekkel élni…

– (Auoleon) – Ez a felnőtté válás része…
kialakul majd ez is…

– (Ajala) – Tudod mit kell megértened,
hogy bárhogy dönthetsz, nincs rossz döntés..
Egy a lényeg, utána ne kezd el elemezni,
hogyan kellett volna, mi lett volna ha…
Az visz bele téged abba az érzésbe..

– (Zoryanh) – Igen, számomra ismerős..
engem nagyon megérint..
Nekem, az önértékelésemet kirántotta,
– a mi lett volna ha ?…
Folyton ezt játszottam,
így kellett volna csinálni,
és így fogom csinálni,
legközelebb úgy fogom csinálni..
Neeem .. ez sehova nem vezet..
sehova..
Most már azt mondom – így van,
aztán menjünk ezzel,
és bármi ami jön, az csak tapasztalat..
és ennyi..

– (Auoleon) – Én pedig azt szoktam mondani,
legalább így döntöttem, és nem sodrodtam….

.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük