Emberi szeretet – emberi gyűlölet, dualitásban létező – ellentétes, mégis erőben, a semlegesség már ..

Földi paradicsom…
Álmodtátok már legott,
hol utatok elején
a korban nyugvó ponton
elindultattok a fordulatok ösvényén,
hol indulásodkor bevállaltad időd s utad
és a Mostban megérkezésedet
Lelked útja által…
Az érzések és érzelmek útvesztőjében
harag és gyűlölet valaminek az okán…
S okod Te magad vagy –
kinek a tapasztalása
a történetedben
a megvalósító energia folyama…
S mindig meghatározó,
bölcsességed, igazságod s erőd,
melyben a harag s gyűlölet
ha rájössz, valójában érted történt,
s éretten mit gondolsz, csak ez számít…
Az érzés önmagában létező,
részeiddel egységben
fogadd el, hisz erőd…
Ne minősíts és ne gondold
hisz magad mérgez mérged,
szabadítsd fel érzésedet – s részedet..
Részeidet,
kik útjukon megtapasztalták erőd,
s erőtlenséged ha megtagadod…
Értsd és hagyd…
Fogadd el, hisz beértél,
és igazságod is kísér…
Emberi szeretet – emberi gyűlölet,
dualitásban létező…
Ellentétes,
mégis erőben a semlegesség már…
Semleges irodalmadban
s történetedben futó részeid,
kik képviselve most
összeérnek az Isteni úton..
Hol határ s árny is otthonod volt,
de ugyanúgy s ugyanaz minden
mi volt s lesz a mostban érted…
Csak figyeld meg az érzést
mit részed képvisel,
és ne gondolj róla semmit…
Nem az érzés
mi bánt és mérgez,
hanem a gondolat
mit hozzá társítasz…
Fogadd el, a dualitásban
mindkettőre szükség volt,
mindenre szükség volt…