Ajala -

A Föld születése – a Létezés Jelenléte….

Szabadságod szárnyán virágzó rét..
Jelened szabadságában virágzó
és virágba boruló magként,
egy új könyv nyílik ki előtted…
A Föld születése – a Létezés Jelenléte..
Mi belőled – létezésedből,
s létezésedtől tápláló forrásodból
s benned születő képi valóságodból
nyeri valóságát..
S álmodó korszakaiban tapasztalását..
Magként, benned élő információk,
s világodon túli szabadságod..
Mit összekovácsolva lelked,
most képben látható
és hallható számodra..
A felejtésen túli valóságodban,
a Most Jelenlétében,
a teljesség megértéséből szólva….
Vajon hol kezdődött mindez,
s hova tart a létezés.?…
A Létezés Jelenlétéből,
létezésed Jelenléte szólított..
Innen indulsz és ide érkezel
a születés és a halál kapuján keresztül
álmodó világodból..
Honnan érkeztél,
a falon túli, létező életed,
a mindenségeden túli értelemben,
a tudati részek játéka által
létrehozva most..
Magad képviselte értelmedben szólva,
amiben áramlasz folytonosságodban..
Minden létező,
ebben a tudati Jelenlétben mosódik össze..
S fényben áradó hullámokban rezeg
érzései információjában…
A mi világunk – és a Te világod,
kohéziós hullámokban áradó térben
az idő görbülete..
Szinapszisokon túl a naprendszeredben..
S a naprendszereden túli világokban,
a saját maguk által létrehozott
törvények alapján…
Szingularitásban önmagadban..
S a valóság képed
önmagad által létrehozva,
s élve világod törvényeit….
Ezek a törvények,
állandó változásban
a szingularitásban módosulnak
és küszöbölődnek ki…
A hullámzó Lét valósága..
Szíved központjából indul minden,
mi világodba érkezik..
S Te választasz képi valóságodban,
s történetben futtatva
érzéseid gyarapításáért..
Rólad szólva,
mi benned megmozdulhat
és életed filmjeként benne élsz
s álmodod történeted…
Hangoló hullámként
rezeg benned minden..
Mi múlt időben létezett,
benned élő őstörténet..
Tapasztalati időben futó képed ez..
A valóságokban
a képed egymásra vetülve képkockaként,
képkockákban álló vetületei
az álmodó létezésednek..
S ébredésedben váltó Jelenlétednek,
mit most tapasztalsz..
A tapasztalati utad
és az ébredő léted összeérve,
fizikai szinten is elinduló
valós történelmed…
Örvényben forgó részeid,
az idő örvényében érző részeid..
Tapasztalati utad szereplői,
kik benned kohéziójukban kapcsolódva
dinamikus ébredésed..
S tét nélküli Jelened kulcsa,
ha Eggyé válsz..
Képedben vált múltad,
minden lélegző lélek,
s a fókuszodban váltó valóságok
hullámaiban létező minden…
Mi valós történelmed,
elképzeléseden túli
teremtésed története…
Gyémánttükörként,
a benned rezgő létben váltó
múlt, jelen és jövő…
S jövőd tükre,
így mutatja önmagát benned…
Tapasztalásod kódolt végpontjai,
holografikus képekben
hologramokban tárolva..
Tapasztalati információidban,
a legjobb valóságodban megírva…
Itt az idő, amire vártál,
s felkészültél immár,
múltadból lett jelenedben
utóneved tükrözi jelened múltját…
S részedben járva téged,
s múltad jövőd paradoxonjában…
Hogyan érzékelsz?…
Benned a különböző végpontok
információjában kódolt üzeneteid,
a szinapszisaidon túl,
sejtmembránjaidban elinduló
idegi ingerület,
mely az érzőidegpályáidon keresztül
mint hullámfrekvencia,
a mozgató idegpályáidon keresztül
benned elindítja képes érzékelésedet…
Ezek az idegpályáid
rendeződnek most át benned,
szinkronban látva és hallva jövődet…
S ha belépsz e világ kapuján,
valóság érzékelésed kitágul..
S kitáguló tudati holonjaidból
képben jövőd vár ősként és jövőként…
Mi valós, s mi valószerűtlen,
s valószerűtlenül messzi
a logikus elmének…
Hisz ő a saját realitásában
határozza meg realitása törvényeit..
S a törvénye által
bekorlátozza világát és valóságát..
Világi szabályai szerint élve valóságát,
realitása foglyaként, következményei szigetén..
Elzárva magát,
a lehetőségei végtelen tárházától..
Alkotó szabadságod
bebörtönözve magad nem éled…
Szavak tükrében értelmezed realitásod,
s értelmed szavát nem érzed s nem éled…
Minden mi szavaidon túli
és értelmezésedben szűröd,
a valóság általad még nem értelmezett,
realitásodon és elképzeléseden túli világa…
S ezek a források most összeérve
benned kiáradnak,
s értelmükben szólva,
érzésedben táplálva fordítanak..
Segítenek utadon, feladatodban,
az írásban és az emelkedésben…
A láthatatlan világ,
s küszöböd őre Jézus..
Ki szívében őrzi
népében feltámadó emlékezetét,
s lángban és fényben
megalkotta világát,
mindennapjaid alkotta valóságát…
S ki hitben élsz,
benned világa feltárulhat immár,
összeérve szívben szívével szíved világa..
S feltáruló dimenzióid,
tudati holonjaid fellegvárába,
a Most Jelenlétében szóló tudat…
Nincs időd és nincs gondolat,
mi tapasztalásként marasztalásra bírna,
s álmodhoz kapcsolna…
Ébren és éberen,
figyelmed tudatoddal szívben összeér,
s táruló dimenzióidba képed elkísér..
Mit bent látsz és kint figyelsz,
fizikai valóságodban maradva
s mégis más dimenziókban utazva
lelked vezetésével..
S ezt az utat teszed meg
halálod után is,
s itt létezel születésedig…
Minden, mi valaha létezett,
benned rezeg..
S mindenben, mi valaha létezett,
benne rezegsz…
Ez az a végtelen intelligencia,
mi jelen létedben megszólított téged,
s mi a Létezés intelligenciája…
Ebből fakadnak a csillagok,
ebből az intelligenciából fakadnak
azok az univerzumok is,
amik körül vesznek…
Mindegyik univerzum saját naprendszerével,
s végtelen sok fénymátrixban
kapcsolja össze a létezést…
Ez a fénymátrix,
hullámzó és intelligens fény
amely frekvenciákban válik szét…
A frekvencia határozza meg,
a különböző szférák által meghatározott
szintek szerinti elrendeződését…
Leképezhetően alakuló paraméterei szerint
itt a fizikai világodban is megjelenik,
a megjelenő szint és frekvencia
az általad leírt tudati dimenzió felépítése…
Benned zajló kapcsolódással
a világok összeérve,
benned kapcsolódnak…
Ezek az univerzumok
egy időben léteznek
az idő nélküli jelenben,
de a Te fizikai szintedhez képest
nem a Te idődben…
A jelen időd –
így a fényidő jelenének a paradoxonja,
s érzékelésed mégis időben megírva…
S mert nincs gondolat, nincs idő,
hisz gondolatod maga az időd…
A Létezés egy érzésbe olvadó,
végtelen dobbanásban
és pulzálásban lélegző teremtő…
S Te – a saját magad választotta
színpadodon játszod
intelligenciád végtelen történetét,
itt a fizikai szinten,
gondolati és tapasztalati utad által
létrehozva képeid….
Az időképek vetületei által
létrehozott adathologram
egy időben történő,
mégis merkabádban felolvadó
és szétváló jelen idő..
Mit Te jelennek gondolsz,
csak a gondolatod által
kivetített pillanat állóképe..
Gondolatként kivetülő idő,
s gondolataid végtelen,
mozgó diájában utazó önmagad…
A különböző időfraktálok és az eseményeid
végtelen időben mozgó valóságot teremtve,
belőled és gondolataid által létrejövő
univerzum valósághalmaz…
Minden egyes valóság-univerzum
átfedésben van egymással,
egy térben görbülő időben…
S a valóság halmazpontok vetületeiben
születik meg az a naprendszer,
miben a saját teremtéseidben létezel…
Szingularitásban az idővben
és önmagaddal egyszerre
létezel az időben..
A Föld szintézisben mozgó tudata,
a belső irány
és a felhasznált belső energia
mozgatja létedet s az irányt,
mi mindenkiben emelkedését szüli
a fizikai szinten is és a belső létben…
A világodban megmozduló érzések
energetikai lenyomatában létező képek
világában élsz..
A képek világában a képeid,
miket Te színezel
érzéseid árnyalatával,
sejtmembránjaidon áthaladó
ingerek formájában…
Sejtmembránjaidon áthaladó
idegi ingerületek formájában
létrejövő képessége világodnak…
S valóságodat így írod,
önmagad tükrözve..
Magadból formálta képed – maga a teremtés,
végtelen élő láncként,
energetikai lenyomatként benned
a Földdel érző és a Föld által létező
sejtstruktúrádban tárolva eredeted…
S a különbözőképpen megformált
valóságodban létezve és érezve,
léted szinapszisaidban létrehozott
idővallumokban élve,
mindazt, mi már megtörtént…
Nincsen senki és semmi,
rajtad kívül álló dolgok…
Gondolataid
és érzésed által létrehozott
képek világában létezik mindenki,
kiben szereplőid és szerepeid szerint
választasz..
Behívva szereplőid,
tapasztalati utad megírva…
Mit Te valóságnak érzékelsz,
csak emlékeid lenyomatában
megjelenő képek vetületeiben
és egymásra vetülő valóságok összjátékában
az emberiség játéka…
A fizikai létezés képe és érzése,
az alkotás varázsa
s a belőled születő képed…
Szívhullámok és hullámzások
szíved belső folyosóján, az alagútban,
a labirintusodban maradt emlékek
és érzések a múltban ragadva,
s a múlt illúziójában élve…
S ez is Te vagy,
s benned Egységed..
Egységet teremtve
a múltból jelenné válva,
holografikus térben megmozduló idősíkok
vetületében mozgó tudati részek…
A létezés Jelenlétében minden,
áramló folytonosságában,
a mag általi információiban sugározza
a belőle áradó képben kivetülő valóságot…
Így kapcsolja össze
az összes létező síkot..
Egy időben végtelenített,
érzés által megformált képben..
Ezek a valóság univerzumok,
s így létezik önmaga által teremtve
és teremtődve minden..
Mi világodban és világodból elindul,
fényfrekvenciák által elválasztott
szintekben megmozduló tudati síkokban,
a leképezhető, fizikai szintre lehozható,
információban megmozduló tudati források…
Ezek a források
más-más valóságot teremtve
benned áramlanak most…
Új valóságokat teremtve
alkotod meg jövőd forrásait,
időben végtelenített jelene ez
a létezésednek, a Létezésnek….

2015. 09.16.