Szíved szépségébe olvadt árnyak, Isteneddé váló szeretetben… Fényben, önmagad tükörképében – a szívben, minden időben mindennel és mindenkivel…

Szíved szépségébe olvadt árnyak,
Isteneddé váló szeretetben…
Fényben, önmagad tükör képében..
A szívben,
minden időben
mindennel és mindenkivel…
Hol nincs veszteség,
s már nem hiányzik semmi és senki,
az összefonódott szívek
egy dobbanásban Isten szívében…
Egy szívként érezve,
Isten érzésével s a minden látásával…
Valójában Istenben, Istenként,
a Forrásban, Isten szívében…