Forog a sorskerék – s az időkerék… A történet mivel társítod a személyes észlelésed… S az érzeten és érzékelésen túl a vetített álom… Ha a sorrendet megfordítod, az érzékelésen túl megváltozik az irány, mi az előre forgó időben számotokra még elképzelhetetlen.. Minden ami valaha volt – van – lesz – már meg van teremtve…

Forog a sorskerék – s az időkerék…
A történet mivel társítod
a személyes észlelésed..
S az érzeten és érzékelésen túl
a vetített álom…
Ha a sorrendet megfordítod,
az érzékelésen túl megváltozik az irány…
Mi az előre forgó időben
számotokra még elképzelhetetlen,
a dimenzió valósága
ami nem időben történik…
Hanem már előtte,
mindenek előtt s az élet kezdetén…
A pillanat
s az idő szülte korlátok előtt…
Még be sem következett – de Te már tudod,
s ez ösztönös keresésed
mi a forrásod, a tudatod…
Mi a kezdetek forrása
s végnélküliséged tava,
a határtalanság maga…
S Most ha meglátod,
tudatod mit rejt,
legenda, s üröm mi az életed…
S falak mit magatoknak húztatok,
s a korlát mit már megláthattok…
Az élet csodás !!!
mit vetítesz csak rajtad áll…
Minden, ami valaha volt – van – lesz,
már megvan teremtve…
Te ha kéred mindig a jövőbe,
a jövődbe vetíted és kéred…
Holott a korlát,
az akadály Te magad vagy,
hisz már a múltadnak is része
az a teremtés…
Teremtésed s ha jövőd vetíted
s kérdésed kérésed,
a valóság az,
hogy általad az idő s tükre a mérce…
Fordíts, változtass,
s mit kapni szeretnél, lásd magad..
Ez az út ..
Utad s teremtésed s teremtőd…
S képed mit varázsoltál
s már élhetsz is,
s a magány elkerül téged is…
Az úton mindig veled s veletek – A JELENLÉT..
.. Hála a szívből,
s a Lelkedtől a teremtésed …..

Mennyi mindenem van !
s még mit szeretnék…
Ezért kérek,
s a kérés mindig teljesítve
jutalom, az élet…
S életem a hitem,
s a hitelem általa…
Ez a szív szava – Érezd !!
csak úgy teremtheted! ..