Szívedből indul minden, mi valaha létezett..
S amiben Te létezel, áramlásban mindennel…
Ebből az áramlatból meríted
meséd és valóságod,
s teremtő történeted most is…
Most hogy megérezted
időnélküliséged kulcsát,
lélekképed egybe ér s rólad mesél..
S meséjében, mit elmond majd neked,
hited fényébe tükröződő jelened
és kulcsod…
Ajtód tárva nyitva,
s döntéseden múlik
mi jelenedben hitben tükröződik…
Szeretve vagy – kapcsolatban vagy,
s ez benned Örök Isten szívben…
Isten szívében a békében
és hited tisztaságában léted, itt léted…
S hitedben táruló valóságként
s minden pillanatként,
hitedben minden múltként
és jelenedben fényben jövőként…
Hited fényében ez a pillanat is
végtelenségedben szíved varázsa,
s dobbanó áramlásban minden örök…
Fényben ébredő világodban
minden látható,
mi hitben és képben benned él…
S jó Istenként szívedben él
és tőled élő,
s benned tűzben égő erő
s teremtő teremtés maga..
A teremtésed,
hullámként cikázó fókuszkép,
érzésedben megmutatkozó teremtő..
S teremtett valóságként
mi benned bontja képed
és őstől eredő,
eredendőként minőséged..
Minőségedben minden
formát öltő valóságként…
Tét nélkül járva gyermekként
és benned ősként és tudásként…
Szíved fényként, fényben fényed…
Szeretettel Ottónak…
