Szégyenben élni – s a szégyen érzése,
mi bűnként, bűnben élő érzésedben vár..
S kéri mindazt,
mi önmagad megtagadásában leledző önkép..
A sajnálat,
mi partját mossa át ha érzi..
S mi bánt mások ítélete által,
magadban érző képed..
Benned élő szégyen
mi megbélyegezve,
bélyegként múltad nyomja…
S az utad,
hol értékké vált szégyened..
Szégyenben születve,
újra körforgásban járva…
Múltként jövőt várva..
Utad és szégyened benned születik…
S mi rajtad kívül esik,
szégyenben az érző és álmodó álomkép…
Szégyen önmagad megtagadásában
minden, mi múló..
S álmaidban, az érzőrészben,
az út s az önkép….
