A csoda elvárás nélkül magától mutatkozik meg, hisz egoból csak egy elképzelés..

A láthatatlanba épülő valóság kockák,
s a magadból épülő képek világa…
A valóság –
mibe emlékképeid által létezel,
mégis életed valóságaként éled..
A realitásod és hitrendszered függvényében…
S egyszerre létezel
emlékeiden túli értékben,
a valóságok vetületében, egészben…
Hullámzó tér s idő..
S időképek vetületében létező önmagad az úton..
Mit vársz benned él – Te vagy a vetítő…
Képed –
szándékod kivetítve tét nélkül..
Tétlenségben álom és valóság,
s a valóságba épülő rétegek kockái…
A valóságba épülő kockák –
szíved valósága s egod által alkotott
mozaikok összessége,
s a valóságok ábrázolása hitrendszerként..
Hitrendszeredben vetül világodba
élet és halál, élet a halálon túl..
S a benned megmozduló dimenziókban
utazó önmagad,
aki lelked vezetésével kalauzol…
Ne félj, hisz életednek nincs vége…
Csak most kezdődik kalandod…
S a veszteség mitől tartasz,
csak múltadra épülő illúziód..
Mi kivetül világodba(ra)
s valóságba szövi önmagát..
S a tét, miben gondolkozol emberként,
félelmeid tárgya…
Minden ami történik, okkal történik…
Nem akarom megoldani – várom a megoldást….
Csodás életem van,
s ez a csoda belőlem tükröződik világomba…
A világba, mit megalkothatok..
Magam alkothatok és alakíthatok,
szándékom kivetülésében érzésemnek…
Mire vársz már benne élsz,
s nézőpontodon múlik hogy lásd, és éld….
Mire figyelsz, lehet angyali világod,
s a képtelen és érzéketlen illúzió valóságod..
Mit egod által teremtesz
s megoldásokat keresve éled életed..
Elfedve a csodát,
mit szívből teremtesz…
A csoda Te magad vagy..
S megváltó szabadságban
tükröződik szívből a jel,
mi formát ölt és érzéssé válik…
A csoda elvárás nélkül
magától mutatkozik meg,
hisz egóból csak egy elképzelés..