Eredeti terveid
és életedben célod,
hol teremtésed csúcsán
eljutottál oda
hol ésszel már nem bírod…
Bár életed, érzésed,
kiüresedve tévedésed nyomán,
de érzéseid által követő
részeiddel egységben
vár a vágy,
amit magadban elnyomsz..
Igazán csak terveid, amik motiválnak..
S önerőddel képed, születő új világod,
hova csak Te vagy képes egyedül belépni..
A sértettséged okán
a tükröd betörni..
Hová már régóta vágysz,
vágyaid nyomán szélesre tágul
tudat s világ..
Küszöböd magad,
miben felelősségeddel
magadban juthatsz célba..
Úton a vággyal,
valódi önerőből építve
világod kapuját..
Másokra hárító,
mit magadról gondolsz tévedés
érzésed nélkül életed kevés…
Vágyaidat ha át aposztrófálod,
lényed, lényegeddel Te magad vagy..
Múltad súlyod,
s felszabadult öröm szívből nyitva..
Szeretettel Eszternek..