A Fény érzése, maga a tudása, amiért elindultál utadon..

A Tudás, mi benned van..
S tükörképként a benned élő
és belőled tükröződő Fény..
Mely csak akkor tud kivetülni a világra,
ha magadban felismered és elismered tudását…
A tudásodat, mely mindenkivel összeköt..
A tudásodat, mely benned él s élt mindig…
A Fény érzése, maga a tudása,
amiért elindultál utadon…
Azon a tudati úton,
hol a tudati részek kapcsolódása által
a forrásod energiájában létezhettél..
Mégis kivetüléseidben
mindig másként éltél,
mindig másként élhetted meg …
Ennek esszenciájában maga a tudás,
mi most Fényként
s fényben Egyként tükrözhető..
Ha magad is meglátod,
s elismered magadban mindezt…
S felismerve s felvállalva tudásod,
tükörként Fényed, mi emel…
Emelő sugár, mi galaxisokat átsző…
S többdimenziós részeiddel
egységbe kovácsoló erőd..
S Fényben Fényként, mégis Egyként,
s másként is létező…
Fény a fényben nem ítél,
hisz nem lát mást, csak a Fényt..
S mindaz mi a játék,
a létező létezésében
döntésével az egy – Én,
s szabadságával az egység…
Tágulj szíved kapujában,
s zuhanj Létként az egységbe…