Kedves Gyermekem!
A Tér ami vár reád,
s az út min keresztül jöttöd
és léted elvezethet…
A piramisok völgye és földje,
út, miben lényeged
és ereje a napnak
s a hatás általad volt..
Mi már nem tartozik hozzád,
s az út melletti haladóérték rész..
Név nélküliségben jöttöd,
mely hívó szóra várva Lelked
és utad mit bejársz majd…
Haladj hited által…
A Fény és rezgésed általad a Jövőd,
a várva várt kép, mit idézel..
S néped, mit régen vezényelsz…
Érezd, a múlt fájó már,
engedd és értsd a fájdalmát..
Szűnjön és szabaduljon,
s általad az út kifut…
S utána a következő juthat oda
hol az előző járt,
s helyébe rögvest a következő áll..
S így haladtok Egyként már…
A haladásotokkal
általatok váltódik a múlt..
S a múlt helyébe köszön a Lét,
ahol a tétnélküliség a tét…
