Ajala -

A Föld születése – a Létezés Jelenléte….

Szabadságod szárnyán virágzó rét,
Jelened szabadságában virágzó
s virágba boruló magként,
egy új könyv nyílik ki előtted…
A Föld születése – a Létezés Jelenléte
mi belőled s létezésedből,
s létezésedtől tápláló forrásodból
s benned születő képi valóságodból
nyeri valóságát,
s álmodó korszakaiban tapasztalását..
Magként, benned élő információk,
s világodon túli szabadságod,
mit összekovácsolva lelked
most képben látható s hallható számodra…
A felejtésen túli valóságodban
a Most Jelenlétében,
a teljesség megértéséből szólva….
Vajon hol kezdődött mindez
s hova tart a létezés.?…
A Létezés Jelenlétéből
létezésed Jelenléte szólított..
Innen indulsz és ide érkezel
a születés és a halál kapuján keresztül,
álmodó világodból…
Honnan érkeztél
a falon túli létező életed,
életedben, a mindenségeden túli értelemben,
a tudati részek játéka által létrehozva,
most, magad képviselte értelmedben szólva,
amiben áramlasz folytonosságodban..
Minden létező
ebben a tudati Jelenlétben mosódik össze,
s fényben áradó hullámokban rezeg
érzései információjában…
A mi világunk – és a Te világod
kohéziós hullámokban áradó térben
az idő görbülete..
Szinapszisokon túl a naprendszeredben,
s a naprendszereden túli világokban
a saját maguk által létre hozott
törvények alapján…
Szingularitásban önmagadban
s a valóság képed önmagad által létrehozva,
s élve világod törvényeit….
Ezek a törvények állandó változásban,
a szingularitásban módosulnak
és küszöbölődnek ki…
A hullámzó Lét valósága,
szíved központjából indul
minden mi világodba érkezik…
S Te választasz képi valóságodban,
s történetben futtatva
érzéseid gyarapításáért
rólad szólva mi benned megmozdulhat,
s életed filmjeként benne élsz
s álmodod történeted…
Hangoló hullámként rezeg benned minden…
Mi múlt időben létezett
benned élő ős történet,
tapasztalati időben futó képed ez..
A valóságokban a képed
egymásra vetülve kép kockaként,
kép kockákban álló vetületei
az álmodó létezésednek,
s ébredésedben váltó Jelenlétednek…
Mit most tapasztalsz,
a tapasztalati utad s az ébredő léted összeérve,
fizikai szinten is elinduló valós történelmed…
Örvényben forgó részeid
az idő örvényében érző részeid…
Tapasztalati utad szereplői,
mik benned kohéziójukban kapcsolódva
dinamikus ébredésed…
S tét nélküli Jelened kulcsa,
ha Eggyé válsz…
Képedben vált múltad,
minden lélegző lélek,
s a fókuszodban váltó valóságok
hullámaiban létező minden…
Mi valós történelmed –
elképzeléseden túli teremtésed története…
Gyémánt tükörként,
a benned rezgő létben váltó múlt jelen s jövő,
s jövőd tükre így mutatja önmagát benned…
Tapasztalásod,
kódolt végpontjai(n)
holografikus képekben,
hologramokban tárolva
tapasztalati információidban,
a legjobb valóságodban megírva…
Itt az idő mire vártál,
s felkészültél immár…
Múltadból lett jelenedben
utóneved tükrözi jelened múltját,
s részedben járva
téged s múltad jövőd paradoxonjában…
Hogyan érzékelsz?…
Benned,
a különböző végpontok információjában kódolt üzeneteid,
a szinapszisaidon túl,
sejt membránjaidban elinduló idegi ingerület,
mely az érző (ideg rost) ideg pályáidon keresztül
mint hullám frekvencia,
a mozgató ideg pályáidon keresztül
benned elindítja képes érzékelésedet…
Ezek az ideg pályáid rendeződnek most át benned,
szinkronban látva s hallva jövődet…
S ha belépsz e világ kapuján
valóság érzékelésed kitágul,
s kitáguló tudati holonjaidból
képben jövőd vár, ősként s jövőként…
Mi valós, s mi valószerűtlen,
s valószerűtlenül messzi a logikus elmének…
Hisz ő, a saját realitásában határozza meg
realitása törvényeit,
s a törvénye által
bekorlátozza világát s valóságát,
világi szabályai szerint élve valóságát…
Realitásod foglyaként
következményeid szigetén,
elzárva magad
a lehetőségeid végtelen tárházától,
s alkotó szabadságod
bebörtönözve magad nem éled…
Szavak tükrében értelmezed realitásod
s értelmed szavát nem érzed,
s nem éled…
Minden mi szavaidon túli,
s értelmezésedben szűröd,
a valóság, általad még nem értelmezett,
realitásodon s elképzeléseden túli világa…
S ezek a források most összeérve,
benned kiáradnak,
s értelmükben szólva
érzésedben táplálva fordítanak,
segítenek utadon,
feladatodban az írásban, s (az)emelkedésben…
A láthatatlan világ s küszöböd őre Jézus,
ki szívében őrzi
népében feltámadó emlékezetét…
S lángban s fényben
s fényből megalkotta világát,
mindennapjaid alkotta valóságát…
s ki hitben élsz,
benned világa s világod feltárulhat immár…
Összeérve szívben
szívével szíved világa,
s feltáruló dimenzióid
tudati holonjaid fellegvárába,
s a Most Jelenlétében szóló tudat…
Nincs időd s nincs gondolat
mi tapasztalásként marasztalásra bírna,
s álmodhoz kapcsolna…
Ébren s éberen
figyelmed tudatoddal szívben összeér,
s táruló dimenzióidba képed elkísér…
Mit bent látsz,
s kint figyelsz fizikai valóságodban maradva,
s mégis, más dimenziókban utazva lelked vezetésével..
S ezt az utat teszed meg halálod után is
és itt létezel születésedig…
Minden mi valaha létezett benned rezeg,
s minden(ben) mi valaha létezett,
benne rezegsz…
Ez az a végtelen intelligencia
mi jelen létedben megszólított téged,
s mi a Létezés intelligenciája…
Ebből fakadnak a csillagok,
s ebből az intelligenciából fakadnak
azok az univerzumok is, mik körül vesznek…
Mindegyik univerzum, saját naprendszerével,
s végtelen sok
fény mátrixban kapcsolja össze a létezést…
Ez a fény mátrix, hullámzó és intelligens fény,
mely frekvenciákban válik szét…
S frekvencia határozza meg
a különböző, szférák által meghatározott
szintek szerinti elrendeződését…
Leképezhetően alakuló paraméterei szerint
itt a fizikai világodban is megjelenik..
A megjelenő szint és frekvencia,
az általad leírt
tudati dimenzió felépítése…
S benned zajló kapcsolódással
a világok összeérve, benned kapcsolódnak…
Ezek az univerzumok egy időben léteznek
az idő nélküli jelenben,
de a Te fizikai szintedhez képest,
nem a Te idődben…
A jelen időd így
– a fény idő jelenének a paradoxonja,
s érzékelésed (mégis) időben megírva…
S mert nincs gondolat, nincs idő,
hisz gondolatod maga az időd…
A Létezés, egy érzésbe olvadó
végtelen dobbanásban
s pulzálásban lélegző teremtő…
S Te –
a saját magad választotta színpadodon játszod
intelligenciád végtelen történetét,
itt a fizikai szinten,
gondolati s tapasztalati utad által
létrehozva képeid….
Az idő képek vetületei által
létrehozott adat hologram,
egy időben történő
mégis merkabádban felolvadó
s szétváló jelen idő..
Mit Te jelennek gondolsz,
csak a gondolatod által
kivetített pillanat álló képe..
Gondolatként kivetülő idő,
s gondolataid
végtelen mozgó diájában utazó önmagad…
A különböző idő fraktálok
és az eseményeid,
végtelen, időben mozgó valóságot teremtve,
s belőled s gondolataid által
létrejövő univerzum valóság halmaz…
Minden egyes valóság univerzum
átfedésben van egymással
egy térben görbülő időben…
S a valóság halmaz pontok vetületeiben
születik meg az a naprendszer,
miben a saját teremtéseidben létezel…
Szingularitásban az idővel(ben)
és önmagaddal egyszerre létezel az időben..
A Föld szintézisben mozgó tudata,
a belső irány
és a felhasznált belső energia mozgatja létedet,
s az irányt, mi mindenkiben emelkedését szüli,
a fizikai szinten is, és a belső létben…
A világodban megmozduló érzések
energetikai lenyomatában létező
képek világában élsz..
A képek világában….
A képeid mit Te színezel(ki)
érzéseid árnyalatával,
sejtmembránjaidon át haladó
ingerek formájában…
Sejtmembránjaidon áthaladó
idegi ingerületek formájában létrejövő
képessége világodnak…
S valóságodat így írod,
önmagad tükrözve
magadból formálta képed …
Maga a teremtés, végtelen élő láncként,
energetikai lenyomatként benned,
a Földdel érző s a Föld által létező
sejt struktúrádban tárolva, eredeted…
S a különbözőképpen megformált valóságodban létezve
s érezve léted,
szinapszisaidban létre hozott
idő vallumokban élve,
mind azt, mi már megtörtént…
Nincsen senki és semmi
rajtad kívül álló dolgok…
Gondolataid
s érzésed által létre hozott
képek világában létezik mindenki…
Kiben szereplőid
s szerepeid szerint választasz,
behívva szereplőid,
tapasztalati utad megírva…
Mit Te valóságnak érzékelsz,
csak emlékeid lenyomatában megjelenő
képek vetületeiben,
és egymásra vetülő valóságok összjátékában,
az emberiség játéka
– a fizikai létezés képe s érzése…
Az alkotás varázsa
s a belőled születő képed…
Szív hullámok
s hullámzások szíved belső folyosóján…
Az alagútban,
a labirintusodban maradt emlékek
és érzések a múltban ragadva,
s a múlttból a múlt illúziójában élve…
S ez is Te vagy – s benned Egységed
egységet teremtve, a múltból jelenné válva,
holografikus térben megmozduló idő síkok
vetületében mozgó tudati részek…
A létezés Jelenlétében, minden áramló,
folytonosságában
a mag általi információ(i)ban sugározza,
a belőle áradó képben kivetülő valóságot…
S így kapcsolja össze
az összes létező síkot,
egy időben végtelenített
érzés által megformált képben..
Ezek a valóság univerzumok,
s így létezik
önmaga által teremtve s teremtődve minden,
mi világodban s világodból elindul…
Fény frekvenciák által elválasztott,
szintekben(en) megmozduló tudati síkokban,
a leképezhető,
fizikai szintre lehozható,
információban megmozduló tudati források…
Ezek a források,
más más valóságot teremtve
benned áramlanak most….
Új valóságokat teremtve
alkotod meg jövőd forrásait…
Időben végtelenített Jelene
ez a létezésednek,
a Létezésnek….