Engedjétek meg magatoknak a gyászt.. S a múltatok rakjátok be a sarokba, hol kedves emlékeiteket őrzitek…..

Kedves Szeretteim!…
Most a gyászban s az útban
mit sokan magatokban éreztek,
s kétely mely erőt vesz rajtatok..
Álljatok és hajoljatok
a kor előtt mi beköszönt..
S mindannyiótoknak azt a jövőt ígéri,
hová hosszú reinkarnációs folyamatotok során
kiegyenlítődve eljuthattatok…
S most a szívetek súlyát,
már lerakva mindent mi bánt,
a gondolat az új világ ..
Miben a boldogság,
s az öröm új érzése
kellhet bennetek életre….
Engedjétek meg magatoknak a gyászt..
S a múltatok rakjátok be a sarokba,
hol kedves emlékeiteket őrzitek…..
S tudjátok csak egy fotó, egy pillanat,
mely megmutathat egy arcot a távolból…
és egy emlék…. és egy mondat …. és egy foszlány…..
Mi már az új élet,
s a sors mit megélhettek,
kéri legyetek kegyesek..
Engedjétek be és meg
azt miről valaha csak álmodtatok…
S a kép mi már az emlék mellé kerülhet,
az a valódi arc…
S mi az idő, s a tükör,
s mi a múlt, már nem játszik..
Helyette a valóság,
gyászod már a múlté..
S a varázs, mi emlék,
s emléked a tiéd…
S az új mi megszületik,
a Lélek, s az új élet ….
Figyelj magadra, s halld mit súgunk,
ha a szív szeret, a napod az oltalomé…
Szeretünk szóltunk – A JELENLÉT