Párkapcsolati játékodra felépülő életed ….

Párkapcsolati játékodra felépülő életed,
az eseményeid megteremtésében…
S az illúziód nélkül,
mégis teljesként élhető életed…
Párod részedként tükröz…
S tükröd,
benned felfejlődő hiányod és érzésed..
Elképzeléseid útvesztőjében félelmeid tárgya,
ragaszkodásod, az elérhetetlen nem valós képhez..
Mi ha benned nem létezik,
párodtól várva kielégíthetetlen érzésed…
S utad hol bejárod és felfejted ezt,
s a végpontba érve megértheted..
A párkapcsolat,
nem létező valóságképben ül rajtad…
S Te függőségében vetítesz,
általa tanult
s tanulnivaló érzésekben élve..
Önmagadban, önállóként megélve..
Minden mi a párkapcsolatod
s maga a párkapcsolat,
csak gondolatod s nem érzésed..
Kép, érzés nélkül..
Elvárás, börtönbe zárva magad..
S társadnak hitt képed, üres falad..
Elvárásod foglyaként
idézve s vetítve faladra,
a benned létező hiányérzésed…..
Fordíts…
S tükörként nézd magad…
Mi az, mi játszmádat elindítja benned..?
S párodként tekintve magadra,
illúziód s hiányod felfejtheted..
Mi az, mi játszmából születik benned,
s mi az, mi valódi érzésed,
a párkapcsolat benned.. ?
A párkapcsolatod kulcsa – a teljesség,
ha megjelenik benned érzésként..
Nem külső formában,
hanem benned Önértékként..
Társadból hiányolt hiányod,
benned figyeld a tükör..
S megmutatja,
mi nem teljes benned…
Mi az, ami a társadból hiányzik,
s az elvárásod.. ?
Ez mutat rád,
s arra a nem létező
nem felismert érzésre,
mit magadon kívül vársz..
De belőled épülve
stabil érzésed, önértéked….