Előre az úton..
Útjelzőket hagyva magadnak..
Érzéseidből szőtt tájon
utazva..
Mindebből
a pillanataidba
mit viszel magaddal?..
A szereteted és a szereteted
megnyilvánulásában
az emlékeid..
Érzésként és értékként
benned a tartalmad..
Ebből írod és járod utadat,
s építed a szereteted..
A szereteted érzéseivel
színezed tájadat..
Útjelzőid,
benned létező
érzéseid, emlékben…
Veled együtt
úton járóként..
Éld és érezd az életed,
s ne gondold…
Hisz a gondolat
nem lehet szeretet..
A szeretetben nincs szükség,
senkire és semmire…
Mert önmaga(d) a szeretet,
a szeretetben..
Szeretettel V. Gábornak