Az életed
részleteiben megélve,
önmagad tükröződésedben…
A mostani időben képviselve
a megértésben…
Kérünk gyermekem írj…
Hisz múltadnak vége,
s jövőd mi beköszön, most már üzen…
Üzeni hogy légy készen és résen,
hogy meglásd képed…
A képekből előtűnő jövőt,
a valóságot játszó lidércben…
A fényekből kitűnő képben megmutatkozó
árnyalt s árnyakban leledző részed,
mi benned követő részletként,
s mutató jövőként,
a valóságból elfolyó időkép…
S múltad összeérve jövődként szívedben,
mi most született, s új Istenként benned…
A szívedben lakozó szeretetben
ha a világod összeér,
benned megvalósulhat, mit kér e nép…
Kívánsága, egy képben,
a jövőd tükröződésedben újjászületve…
S eképp megmozdulva,
a benned tükröződő képben ősként, jövőként…
Mi általad mutatkozik majd meg, egy olyan út,
minek részleteiben és időben
a pillanatok összemosódva állnak jelenedben,
jövőképed diájában..
Az érzékelésed szűrőjén keresztül áthaladó,
információban megmutatkozó képi diában..
Tükörképben,
az összemosódások rezgő tükrében..
A kép – képletként
a valóság meghatározója…
Dinamikailag –
az alsó szögből tükröződő rész,
az a frekvencia tartomány
ahová a kép beér..
Minden általad leírt valóság
magában foglalja diszharmónikusan is,
a mutató valóság
küszöb feletti értékében
megmutatkozó realitásként,
szívfrekvenciád tükreként…
Mit kell tudnod?..
Tudnod kell kérdezni…
Hisz a valóságok tükrében
a kép így kérhető le..
Hogyan valósul meg – mi történik?..
Benned örvényt generálva
időképed elindul,
s jelenedből az időben jelenik meg…
Hogy láthatom?..
Kérd a képet,
határozd meg mit kérsz…
S látószögedben, fénypontokként
mozaikképben jelenik meg…
Fizikai valóságként,
kockákban holografikus képként..
Milyen információkat tartalmaz ?..
A jövőd kivetülése
önmagában még nem eredményed…
Csak képkockákban
a lehetséges időképed,
a mostban induló képi lehetőséged…
Időösszetorlódásokban, egy képben jövőként,
a lehetséges választásodként..
Hiszen a realitás
mindig belőled tükröződő rezgés
és frekvenciatartományban mozduló Jelenlét..
Keresd a képet –
a benned megmozduló tükör részletében
a valóság olyan meghatározásaként,
mi az időntúli jelentésében
és szimbolikusan ábrázolja
a kért témát és eseményt..
A szűrődön befolyó információdban
ezek a képek mindig,
az általad formailag strukturált
és átalakított jelzések,
az időben megmutatkozó képi részletben…
Mint információ hangként üzen,
s vele együtt érzed
és érzékeled a képedet..
Ez egy belső látásmód szívtükröddel,
honnan hangként szól…
Figyelj szívedbe,
a kép ott jelenik meg..
A folyamat spontán indul be…
Akarat és ego mentes látás…
Szívfrekvenciád hangolja be
képi idézeted,
szívteredből beinduló képi montázsként…
Az időtlenségben most
hogy hullámaid a mostban összeérnek,
szívörvényed turbulenciája által
behúznak e térbe…
Tudati síkok elmosódva
összeállnak benned,
s képi tükröződésedben
elindul érzékelésed..
Mitől félsz s még nem éled,
de szándékod frekvenciádban
indíthatja mindezt a folyamatban,
mi ébredésed…
Más rálátásban az életed(tek) tükre…
Paradoxonként emberi léted és Isteni lényed,
a táguló s végtelen jövő tudatod…
Felismeréseid, ezzel kapcsolatos emlékeid,
emlékezeted szülte ébredési folyamatod..
S a térben hajló idő által,
a végtelenített tudati részek
információjával áramoltatva
jövőd kivetüléseit, már új korszakként,
imádban felolvadó múltként jövőkép..
Ha elhatározod mit teszel,
jövődként éled vetülete a valóságokban..
Diszharmónikusan álló képek,
az összemosódások eredményében
felolvadva tükröződnek…
A figyelem energiájában keresed képed..
Holonikus rendszerek, valóság halmazpontok,
szingularitásba torkolló küszöb értékekben
– a valóságok..
Az idő tükrén keresztül befolyó múlt
és események tükröződése…
Parallel módon ütköző valóság képben
a jövő diái…
Mi múltból tekint jövőként,
a valóság időmeghatározójaként…
A szingularitásba torkolló időképed
amely beváltja reményed,
miért valaha elindultál ezen az úton..
Múlt s jelen s jövő
összekovácsolódva egy képben tükrözi,
a haladási irányodban megélhető lépésben..
A mozdulatlan valóság, időben,
az idő által folyik…
S gondolataid,
mik időként kivetülve
hozzák létre valóságodat
figyelem energiádban…
Mi már tükrözhető részként
a sors keresztjében a G pont…
Ebből a pontból indul képed…
Szíved frekvenciájával
tájolod magad s valóságaidat..
Az egész emberiség,
valóságok kivetülésében megélve
önmaga tükröződését, fizikai formaként…
A múltból kivetülve,
önmagából tükrözve képét…
Minden ember vetülete,
egy másik ember valóság képének..
Ezeket a vetületeket összemosódva
fizikai létnek nevezitek,
s fogjátok fel 3D be…
Valójában álló képek,
s a mozgás csak illúzió..
Az idő és a gondolat által forog a kép,
s belőled tükröződik életként…
Mi most játszódó időképben vár rád…
A valóságok meghatározásában,
a képed csatlakozik
a benned kiszűrt érzéshez…
Miben, a szűrődőn átfolyó információban
a valóságok meghatározásai,
képkockánként álló
s örvényben megmozduló időképek…
A Mosthoz képest tükrözi Jelenlétben,
a jelen szűrőiden átfutó jelrendszerben…
Mit perspektivikus látásodban, időben,
a fizikai síkon is megjelenített..
Hologramként
a külső tükör képéből tükröződő kép..
A valóságot így fogjátok fel…
Alszik benned ősi tudásban az a kép,
mi indítója a folyamatnak..
Ezt a tudást kell még felfejtened,
felszínre hoznod..
Mi a térlátásban segítségedre lesz,
hogy hangolásoddal
szívteredben utazz a végtelenbe..
S majd ott vár idő nélkül,
önmagad felismerve..
A sors iránya változik mindenkinek..
Valójában önmagához képest szűri képeit,
a forgásában és emelkedésében..
S a szűrőin bejövő információban halad,
a képében mozgó diájában..
A felemelkedési ütemében foglalt
tempójában haladva érzékeli egyre jobban,
önmaga kivetüléseit..
Valóságban felfogva
és 3D – be alakítva…
2014. november. 20.