Beszélgetés a csodáról – az ajándékról ami mindenkinek elérhető már…

(Ajala) – Azt mondják –
a csoda elképzelhetetlen számotokra,
az a kérdés – hogy mi nektek a csoda ?..
Mi az amit tudtok, mi az amit hisztek,
miben hisztek, kinek hisztek….
Tudtok e, a saját rendszeretekben
felelősséggel és szabadon dönteni
és haladni,
úgy hogy felvállaljátok a döntéseteket…
Nem bizonytalanodtok el magatokban
és nem hatnak rátok a külső dolgok..
Ez a következő évnek a kihívása
és a csodának a lehetősége…
Csodát tudsz teremteni magadban,
és a csodát tudod létrehozni kint is..
Azt mondják – a csoda
nem az a csoda ami túl van misztifikálva,
amit nem tudsz megfogni…
Azt mondják – Mi, a csodához
minden olyat társítunk,
ami a hitrendszerünkön túli…
A csoda számunkra az,
ami nem fér bele a hitrendszerünkbe
és ezért nem jelenik meg a realitásunkban,
holott a csoda – csak a küszöb mögötti,
a korlátaink mögötti,
de a csoda is valóság,
csak nem tudod megjeleníteni..
A csoda a valóság része,
az a rész, amit eddig nem fogadtál be,
amiről azt gondoltad nem tőled függ,
mert csak tőled függetlenül van realitása…
Én érzem, hogy ez mit jelent…
Mivel nem tudjuk elképzelni,
nem tudjuk elfogadni,
mert kiváltságnak érezzük..
Félünk tőle ezért megítéljük
és így lezárjuk a megjelenését az életünkben…
Azt mondják – Most megjelent egy csomó ajándék..
Ők, inkább ajándéknak hívják és nem csodának..
Ajándék magadnak magadtól..
csak bontsd ki..
Merd kibontani és megnézni
hogy mi van az ajándékban…
Csak Te tudod,
hogy melyik ajándékot akarod kibontani,
és mi neked az ajándék..
Például – Én nem szeretem kibontani az ajándékot,
és van hogy meg sem nézem csak jóval később
mert félek hogy csalódok…
(nyilván elképzelés, elvárás)
Félek, hogy valami olyan van benne,
aminek biztosan nem örülnék,
ezért nem szeretem a meglepetést..
Most ez lefordítva –
sokan teszik ezt
bejönne egy ismeretlen lehetőség,
de inkább nem indul el…
Inkább marad a megszokottnál,
inkább a hiányra épít,
mert mi van akkor – ha ..
Azt mondják –
nézzétek meg, mit tartogat számotokra az élet..
Merjétek meglátni, merjetek szembenézni vele,
mert amiről azt gondolnátok hogy rossz
lehet hogy csak félreértitek,
félreértelmezitek..
Amiről azt gondolnátok hogy rossz
az egy jó ajándék lehetőségét hordozza,
és amiről azt gondolnátok hogy jó,
az nem biztos hogy a javatokra válik..
Ha fejben akarjátok eldönteni
mi van a dobozban,
anélkül hogy kinyitnátok az ajándékot,
akkor félrevisz az elképzelés,
a gondolat…
Szeretnél valamit,
nyisd ki, nézd meg és akkor döntsél..
Ne előre dönsd el hogy az jó vagy rossz,
mert ez tévútra visz..
Ne határozd meg előre a csomag tartalmát..

– (Anthjasey) – Tehát, ne döntsem el,
hogy jó vagy rossz az a csomag,
csak bontsam ki és akkor döntsek..

– (Ajala) – Igen..
Rossz megközelítés az ítélet..
A jó és a rossz megítélése,
és a megengedés hiánya..

– (Auoleon) – Legyél bátor,
ha ott van a szívedben valami,
akkor bátran indulj el …

– (Ajala) – Nyisd ki…
A metódus az – megteszed a lépést,
kinyitod az ajándékot és döntesz…
Nem úgy hogy gondolkozol,
elképzelsz, megítélsz,
nem csinálsz semmit és így döntöd el..
Ez, most már nem vezet sehova,
így már nem működhet..
Azt kérdezik mit szeretnél?…
és mit, – miért nem szeretnél..?

– (Auoleon) – Kicsoda..?

– (Ajala) – Ez egy fontos kérdés a döntésekhez ..
mert korlátozó..
Azt mondják – ott van a bibi,
hogy mindenre van magyarázatunk,
és addíg amig magyarázunk,
addig gondolatban vagyunk..
Nincs magyarázat, csak lépés és döntés..
Tudsz e így élni!?…
ez a kérdésük.. 🙂

– (Anthjasey) – Nekem gondolatom sincs..

– (Zoryanh) – Hát elméletben igen..

– (Auoleon) – Én, azt hiszem tudok így élni,
valahol érzem, hogy ez mit jelent..
Amikor működsz, funkcionálsz, történnek a dolgok,
de memória nélkül és fej nélkül…
Csak jönnek és történnek az események..