A bocsánat elfogadásában és feloldozásában, az utadon megélt sérüléseid fonta pókháló…

A bocsánat elfogadásában
és feloldozásában,
az utadon megélt sérüléseid fonta pókháló…
S a kelepcéből kiszabadulásod útja,
– hol a pók Te vagy,
s a háló mi fogva tart
a saját kelepcéd szüleménye, a bocsánat…
S megbocsátásodban utad során cselekvőként
a Te érzéseid..
Mit kivetítve magad körül,
a világ, a csalódás…
Saját elképzeléseid
szüleményei által megvalósuló hurok,
mi szomorúságod okán
nem engedi levegővételed…
Nem tudsz fellélegezni,
hisz mindig belepörögsz ebbe az érzésbe…
Mi általad s a szereplőid által
egy történetet generálva,
a szabadságod útjába áll…
Miért nem engeded meg magadnak
a bizalom körét ?…
Ne másokban bízz, hanem saját magadban,
hisz ez az igaz érzésed magad iránt..
Szabad vagy s mindenki az,
s elvárásod, mely a saját béklyód….