Ha a hiábavaló dolgokat kergeted, életed medre nem tud kitágulni, s vele a teljességed …

Ha a hiábavaló dolgokat kergeted,
életed medre nem tud kitágulni
s vele a teljességed …
A megszokás szülte kényszer
és az ismerős érzés,
mit elengedve
valóban felszabadítod magad …
Utad és sorsod,
mit most fel kell vállalnod
önmagad teljességében…
Ebbe nem fér bele az a játszma,
mi a párkapcsolatról kialakított képzeted…
A valódiság az érzés…
S a szerelem
megszüli benned azt az irányt,
merre valóban haladnod kell..
Önmagad – megélésed,
s a szereplők érted s az érzésért…
Mindenkinek magával kell szembenéznie..
Te neked, magaddal,
s nem feladatod más helyett megtenned…
Haladj s ne téveszd az igazságod..
Szabadságod, mi most születőben…
S ez az érzés,
mit a körben szereplő testvéreiden keresztül
megmutatott neked életed…
A Nő, ki megszületett, emberséged…
S a végtelenséged,
miben a határokat keresed,
s a határ valójában Te vagy…
Légy készen, mert már ott vagy…
Az igazságod s tanulságod már a Tied,
s már a múltad része…
Építs! ..
Építsd a jövőt s a jövőd olyanná,
amilyennek képzelted s lefektetted..
S most éld is …
Ami másról szól, az nem a Te életed…
A veszteség mitől tartasz, csak a kényszer,
és kételyből fakadó illúzió…
Nézz mögé és meglátod,
mindaz, mi mögötte van,
az az arc, mit már régen láttál…
S ha megszületik belátásod,
átértékelődik térlátásod,
s megláthatod magad ..
Szeretünk szóltunk – A JELENLÉT…

Szeretettel barátnőmnek: Edának..